Káptalantóti

Mindig is tudtam magamról, hogy imádok piacra járni, de a káptalantóti piacon olyan zsongás lett úrrá rajtam, hogy azóta is a hatása alatt vagyok. Tapolcától alig pár kilométerre, kacskaringós macskaköves utakon járva a kis település élete minden hétvégén felpezsdül. A táj meseszerű. A parkolás könnyen megoldható. Mindez a hét egyetlen napján, vasárnap.

Káptalantóti határában néhány hektár területen a természet ölelésében rendezett bódék és csalogató pultok várják a vásárlókat. Vannak portékák, amiknek még akkor sem tudsz ellenállni, ha azzal az eltökélt szándékkal látogatsz ki, hogy nem veszel semmit, „csak” nézelődni fogsz. Ezért két lehetőség marad, vagy egyáltalán ne vigyél magaddal pénzt, vagy vigyél, de akkor jó sokat, mert ez a piac nem olcsó és utólag nagyon sajnálni fogod, hogy nem vetted meg a kiszemelt vásárfiát.

Itt mindenki megtalálhatja azt, amit csak keres. Már maga a bolyongás is egy élmény és kizárt dolognak tartom, hogy innen üres kézzel menjen haza az ember. 

Vásárolhatsz itt háztáji termékeket, sajtot, régi vasalót vagy mosdótálat, szörpöt, lángost, kürtöskalácsot, bizsut és biztos, hogy már a kóstoló falatkáktól jóllaksz. 

A Liliomkert, vagyis a káptalantóti piac az, ahol minden vasárnap történik valami különleges.  Lassulj be, andalogj, és élvezd a nyüzsgést, az illatokat, az emberek kedvességét és nyitottságát, a színeket és a környezetet. 

Itt már reggel kilenc órakor szól az élő zene, és mindenki ráérősen sétál, nézelődik, vagy éppen egy csésze finom kávé felett ábrándozik valamelyik hangulatos, árnyas lugasban. 

Itt gyűlnek össze a környékbeli őstermelők, kézművesek, antik árusok, virágosok, lacikonyhások és olyan vásári forgatagot csapnak, hogy én tényleg alig győztem kapkodni a fejem, válogatni, vásárolni, fényképezni. 

A régi könyvek mellett a régi bútorokat is érdemes alaposabban szemügyre venni. Akár olyan darabokra is lelhetünk, amiknek a nevét még nagyszüleinktől hallottuk és csak halványan sejtjük mi lehet ezeknek a tárgyaknak a funkciója, de mivel kétségbevonhatatlanul illik a vintage stílusú konyhákba, hálószobákba vagy a teraszokra, néhány perc elteltével tökéletesen biztosak leszünk abban, hogy szükségünk van rájuk. 

Régiségek, ruhák, sajtok és zöldségek mellett haladtam el, aztán hirtelen az egyik pultnál megkínálnak egy olívás kenyérkével, és rögtön utána meg kell kóstolni a szomszéd pálinkáját is. A piacon keresgélni, alkudni, egyik pulttól a másikig lépni jó dolog. Érdemes többször is körbejárni a helyet, több mindent megnézni, kézbe venni, megízlelni mielőtt a pénztárcádba nyúlnál.  

A piacozás itt nem egy félórás program, hanem egy egész délelőttöt kitöltő társadalmi esemény. A hatalmas fák alatt a nyüzsgés, az illatok, a beszélgetések, a körülöttünk magasodó tanúhegyek, a varázslatos mesevilág kavalkádjában jól esik elmerülni.

Szeretem a színes dolgokat és szeretek írni, fotózni. Ezért aztán szívesen mutatom meg, ha valami magával ragadó dologra lelek, legyen szó helyszínről, vagy éppen egy szívmelengető vagy érdekes helyzetről. A káptalantóti Liliomkert piacnak már a környezete is lenyűgöző: Salföld, Szentbékkálla, a Káli-medence összes csodája egy ugrásra van tőle.

A tóti piac egyébként nemcsak egy piac, hanem közösségi hely, aminek ideig óráig Te is részese lehetsz, egyszerűen beszippant a hely szellemisége, kulturális atmoszférája.

Az őstermelők, kézművesek, kereskedők itt összegyűlnek és megkóstolják egymás pogácsáját, sajtját, pálinkáját, különböző különleges húskészítményeit aztán hazamennek, úgy délután kettő – fél három körül. Hogy mennyire szeretnek itt lenni -, azt bizonyítja, hogy a piac hóban, fagyban is várja a látogatókat. 

Írónak kellene lennem, hogy valamennyire vissza tudjam adni ennek a helynek a hangulatát, de ezt inkább meg sem próbálom. Inkább azt javaslom, menj el Te magad is, és hidd el meg fogsz lepődni. Páratlan a hangulata, és olyan érzés keríti hatalmába az embert, hogy részévé akar válni ennek a kulturális miliőnek, mert igénye van rá.

Laarka