Amikor beléptem a városba, csend uralkodott.
Az utóbbi időben egyre jobban rajongok a csendes, eldugott helyekért, így
Lucca, mint kiderült, az én városom. Az én kanyargós, középkori csendes városom.
Egymásra épült korok között sétálgatok, gondolatban a toszkán tengerpart és az
Appeninek között félúton fekvő városban.
Az olasz utak legismertebb
járművei a Fiatok, a Ferrarik és a Vespa robogók, de a középkori hangulatú
óváros keskeny utcái autó- és robogómentesek. Aki valaha járt itt, az tudja,
hogy itt a szerény kerékpár a legnépszerűbb, ez a város a biciklisek paradicsoma. A forgalom zaját
legfeljebb a kerékpárcsengők csilingelése teszi ki. A történelmi
központban számos üzlet található, ahol kerékpárt lehet bérelni. A
helyiek a biciklijüket használják fő közlekedési eszközként, a munkába járástól
az ingázásig szinte mindenre. Látni bicikliző nőket szoknyában, magassarkúban,
dizájner táskákkal, ahogy öltönyös férfiakat is aktatáskával. A város egyik
leghíresebb kerékpárútja az ősi városfal tetején található.
A hatalmas falgyűrű a város szimbóluma, a város titkainak és múltjának őrzője, melynek tetejét fasor koronázza. A hat kapu egyikén áthaladva úgy érzem, egy másik korszakba tértem vissza. Ahogy bekanyarodom egy sikátorba, és a távolban egy nyitott tér felé veszem az irányt, egy torony őrködik az egész néma jelenet felett. Csak a lépteimet hallom, és egy madár furcsa csicsergését. Ahogy elkanyarodom a sarkon a térre, egy helyi anya zörög egy babakocsival, és hirtelen eltűnik a szomszédos sikátorban. Egy kisfiú egy magányos kavicsot rugdos a gigantikus fehér katedrális előtt, miközben arra vár, hogy kijöjjön a családja.
Lucca történelmi óvárosában tett
sétám során számos gyönyörű látnivalók és hangulatos terek tárultak elém. Szinte
minden sarkon egy kis templom rejtőzik. Meleg sárga és narancs uralja a város színpalettáját.
Azt hiszem, toszkánai utam során Luccában töltöttem a legkevesebb időt, de
valahogy itt sikerült a legtöbb fotót készítenem. Amikor pedig
meglátok egy olyan építményt, mint a San Michele a több szintes, faragott
márványoszlopaival, mindig azon gondolkozom, hogy miért nem tudnak (vagy
akarnak) ilyen „maradandóbb” épületeket tervezni a mai, ezerszer fejlettebbnek
mondott technikával?
A Torre Guinigi torony, az ottani
képeslapok leggyakoribb szereplője. A múltban a tornyok a hatalom és a
gazdagság szimbólumai voltak. A Guinigi család a 14. században úgy döntött,
hogy épít egyet, hogy megmutassa a város fontosságát. Az ötlet, hogy 7 magyaltölgyfát
ültetnek a tetejére, még lenyűgözőbbé tette. Lombkoronáinak visszafogott
susogása fenségesen magasodik a történelmi város fölé.
A Piazza dell'Anfiteatro az egyik
legszebb hely Luccában, a hangulata valóban egyedülálló. Eredetileg egy római amfiteátrum
állt itt – innen ered a név. A pasztell sárga különböző árnyalatú házai adják az
ovális alakú tér sajátos varázsát számtalan kávézóval, étteremmel. Napjainkban
számos koncertnek és nemzetközi fellépőknek is otthont ad.
Itt egy kis kávészünetet tartok. A
tér ideális hely arra, hogy a napsütésben üldögéljek és elmélkedjek a napomon. Imádom
nézni az arra járó turistákat és találgatni, ki honnan jöhetett és merre megy. A történelmi központ régi épületeit egyre erősebben perzselik a déli
nap sugarai, és a „Madama Butterfly” (Pillangókisasszony) halk dallamai szólalnak meg a nyitott ablakok redőnyei mögül.
Lehetetlen nem látni és nem elképzelni, mi inspirálta Puccinit, hogy
zeneszerzővé váljon.
Lucca
az opera szerelmeseinek városa. Zenerajongók, ki ne hagyjátok! A város
egyik leghíresebb fia, aki „Verdi után a legnagyobb olasz operák zeneszerzője”
címet viseli nem más, mint Puccini. Háza – ma múzeum – a Corte San Lorenzóban
található. Közvetlenül előtte áll a zeneszerző szobra, kezében egy cigarettával,
rá még nem vonatkoznak az eukonform szabályok a dohányzásmentes közterekről.
Tizenhét évesen Puccini 27 kilométert gyalogolt Luccából Pisába, hogy megnézze Verdi Aida című művét, és ekkor szállta meg az ihlet, hogy operákat fog írni. 21 évesen komponálta első zeneművét, a „Messa”-t, amely először a luccai San Paolino templomban volt hallható, ahol Puccini korábban orgonistaként dolgozott.
A San Martino-székesegyház mélyében található Lucca legnagyobb emlékműve,
Ilaria del Carretto márványsírja. Ilaria 26 évesen halt meg, miután megszülte
második gyermekét. Férje, Paolo Guinigi annyira összetört, hogy síremléket
állított neki. Az alkotás a 15. század egyik legkiemelkedőbb temetkezési
alkotása. A márványból készült női szobor békésen alszik, fejét párnára téve,
lábánál pedig a hűség szimbóluma, egy kiskutya ül. Ez egy mélyen megindító
hely. Miközben ott álltam, elképzeltem, ahogy Puccini kisfiúként ellátogat ide
az édesanyjával, és fiatal életének különböző pontjain újra és újra visszatér
ide, hogy megcsodálja Ilaria szépségét, és elragadja a sírját körülvevő
gyötrelmes szomorúság. Talán innen merített ihletet Puccini legismertebb
operájához a „Madama Butterfly”-hez, melyben a fiatal hősnő végez magával, amikor
rájön, hogy férje újraházasodott. Puccini legnagyobb alkotásai közül sok
művében, a lány meghal, a fiú pedig tönkremegy, ami összehasonlítható az Ilaria
halálakor elkeseredett Paolo Guinigival.
Puccini szerette a zenét, a cigarettát,
az autókat és a sebességet. Gyorshajtásért pénzbüntetést kapott –
biztos vagyok benne, hogy akkoriban ez ritkaság számban ment, és volt néhány
autóbalesete is. A zenén kívül Puccini imádta a nőket, kedvteléseinek listája pedig
még igen hosszú. Valószínűleg nem úszna meg egy mai # MeToo mozgalmat. Puccini
65 évesen hunyt el és a luccaiak azt mondják, hogy a sírja még most is füstölög.
Számos kis kávézónak és étteremnek nevét ihlették nagy sikerű operái, így
létezik Madama Butterfly étterem, ahogy Nessun Dorma Cafe is.
A San Giovanni templom gyönyörű
és felejthetetlen környezetében minden este különleges koncerteket tartanak
Puccini műveiből. Valóban nem okoz csalódást, és hol máshol lehetne emelkedettebb hangulatban élvezni a zeneszerző munkásságának kincseit, mint abban a városban,
ahol minden elkezdődött?
A Chiesa di San Frediano templom
Lucca egyik legrégebbi temploma. A figyelmet azonnal megragadja hatalmas lenyűgöző
bizánci arany mozaikja a főhomlokzaton, amely Krisztus mennybemenetelét ábrázolja
a tizenkét apostollal.
A Bertolli olívalajok története
1865-ben a toszkán Lucca városából indult. Kezdetben a cég csak egy kis
élelmiszerkereskedésként működött, amely helyi finomságokat kínált:
olívaolajat, bort, sajtot és olívabogyót. 1890-re a Bertolli márka a világ más
szegleteibe is eljutott, napjainkban pedig a világ egyik legkedveltebb
olívaolaj márkája és több mint 40 országban van jelen.
Lucca csúcskategóriás
Via Fillungo főutcája mentén több évszázados épületek között modern üzletek
találhatók. Ha elfáradnánk a gyaloglástól, egy korty eszpresszó vagy egy gombóc
fagylalt soha nem lehet néhány lépésnél távolabb. Ha egy rövid pillanatra úgy is
éreznénk, mintha visszacsöppentünk volna a középkori Olaszországba, elég csak
bekanyarodunk egy csendes mellékutcába, ahol a frissen készített eszpresszó
megcsapja az orrunkat, pillanatok alatt térünk vissza a valóságba, mert ez itt nem
mese.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése